Maison du jardin

És most következik az idilli tájképleírás amit egyelőre nem tudok fotókkal még émelyítőbbé tenni, de ami késik nem múlik. Navacelles az épphogy csak hegynek nevezhető 629 méter magas Mont Bouquet oldalán fekszik. Dimbes-dombos vidék, kis patakok, folyók, a távolban a Cevennes magas csúcsai látszanak. A közelünkben szőlők, olajfaligetek, búzamezők, elszórt tanyák, vidéki házak, "mas"-ok, "gite"-ek mindenfelé. Kis hegyi települések, apró falvak, kisvárosok követik egymást a kanyargós utak mentén, 2-3 km-re egymástól. Soha nem gondoltam volna, hogy így fogom élvezni ezt a nyugis, vidéki létet, de egyenlőre imádom. Nincs dugó, és mindenhol 5-10 perc, max. fél óra alatt ott tudunk lenni. Ja igen! Ami nagyon fontos! Minden kis falu remekül ki van táblázva, sőt egy helyre két, három irányból el lehet jutni, szinte lehetetlen nem megtalálni amit keresek. Ennek köszönhetően eddig csak kétszer tévedtem el és ez mindenképpen rekordnak számít az otthoni teljesítményemhez képest.
A táj még esőben is hihetetlenül szép, csodálatos, most úgy tűnik megunhatatlan. Persze ez még bizonyára az első fellángolás, de élvezem.

A ház ahol lakunk Navacelles egyik zsákutcájában van. Az utcát valahogy elfelejtették elnevezni, vagy inkább nem volt értelme, mert eredetileg csak egy nagy ház, "mas" állt itt, fölöttünk. Közben a mi bérleményünk, és azon kívül még két ház épült ide, de utcanév az nem lett. A házunk a Maison du jardin névre hallgat, ami hümmögő, mosolygást vált ki az ügyintézőkből, és elnézően próbálnak meggyőzni minket arról, hogy habár ez egy "tres jolie" elnevezés, de bizonyára van azért rendes cím is. Csak mi szerencsétlen külföldiek azt nem tudjuk. Na ilyenkor kell vagy nagyon határozottan, legalább háromszor nyomatékosan elmondani, hogy nincs, vagy az ügyintéző füle hallatára felhívni a tulajdonost, aki igazol bennünket. Jönnek a képek is hamarosan....