Harmasban voltunk, otthon, a nagymamanal. Most sokkal kevesebb fért bele mint korabban, tul gyorsan telt el a két hét. Misi ragaszkodott hozza, hogy az utolso napokat toltsuk rosszul, hogy lassabban teljen az ido. Nem volt kedvem kiprobalni, majd legkozelebb. Ha nagyon, nagyon-nagyon ragaszkodna hozza. Persze utolag reklamalt, hogy legalabb egy honapra kellett volna mennunk, es kifejtette, hogy maskor minimum egy honapig legyunk otthon. Mondtam, hogy jo, de akkor csak nyaron tudnank menni. Persze én mindig csak akadalyokat gorditek az ilyen szuper otletek megvalositasa ele, ezzel a faraszto racionalitassal.
Most nem volt gond a visszautazaskor sem, senki nem csipogott a kapunal, semmilyen csomagot nem pakoltattak szét, nem loptak el semmit, még a gép sem késett. A gyerekek nem voltak rosszul, sot, még én sem, az apro varazslatok bevaltak. Képek kovetkeznek. Figyelem! Az Azur part nem a nagymama kertjében van, a felvételek mashol készultek, pontosan ott, ahol leszalltunk, és ahol elotte felszalltunk a repulorol és vel, Nizzaban.
itt a nama, de jó látni a képeket?)
VálaszTörléstényleg rövidnek tűnt, de nagyon kellett, jó volt és tartalmas. imádnivalóak